Kaktuszfüge

Tájékoztató oldal az Opuntia dillenii gyümölcséről és hidegen préselt levéről.

Részletesen

Mit tudunk a dilleniiről?

A kezdőlap témái itt bővebben, tudományos forrásokkal. A szövegben az apró számok a lap alján felsorolt forrásokra mutatnak.

Összeállítva 2026 novemberében. A hivatkozásokat egyenként visszakerestük.

Egy pillantásra

TémaMit találtakVizsgálat
AntioxidánsErős szabadgyökfogó hatás a termés kivonataiban
  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken
VércukorKisebb vércukor-emelkedés cukorterhelés után (nyúl)
  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken
Szív és erekLassabb LDL-oxidáció a kivonatok hatására
  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken
Gyulladás, fájdalomKisebb duzzanat és fájdalomreakció (patkány, egér)
  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken
MájMérsékeltebb májkárosodás (patkány), védett májsejtek
  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken
EmberekenMegbízható vizsgálat még nincs
  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken

1A növény

Az Opuntia dillenii (Ker Gawl.) Haw. bokros termetű fügekaktusz: elterülő vagy felálló hajtásai 50–200 centiméter magasra nőnek. Lapos, tojásdad szártagjai 10–40 centiméter hosszúak, tompa zöldek vagy kékeszöldek, és erős, sárgától barnáig változó színű tövisek ülnek rajtuk. A tövisek mellett apró, horgas szőrtüskék, úgynevezett glochidiumok is vannak. 1

Virága élénksárga. Termése 4–7 centiméter hosszú, körülbelül 3 centiméter átmérőjű, körte alakú bogyó, bíbor héjjal. Éretten általában nincs rajta tövis, és a szőrtüskék nagy része is lehullik róla. 1

Élénksárga dillenii-virág, benne egy méh.
Az élénksárga virág méhvel. Gran Canaria, Telde. Kép: Santamarcanda, CC BY-SA 4.0 · Wikimedia Commons
Három hámozatlan és egy meghámozott, bíbor húsú dillenii-termés egy asztalon.
Hámozatlan és hámozott termések. Kép: Santamarcanda, CC BY-SA 4.0 · Wikimedia Commons

Őshazája Észak-Amerika délkeleti része, Mexikó keleti partvidéke, a Bermudák, a Nyugat-Indiák és Dél-Amerika északi partja. Ott jellemzően a tengerszint közelében, homokdűnéken és a part menti erdők szélén nő. Később a Föld számos pontjára eljutott: ma a Földközi-tenger mellékén, Afrikában és a Kanári-szigeteken is megtalálható. 1

A szakirodalom egy része a rokon Opuntia stricta változataként, Opuntia stricta var. dillenii néven tárgyalja, ezért a tanulmányokban mindkét név előfordul. Tenerifén a száraz, alacsonyan fekvő tengerparti sávban él. Gyakorlatilag sehol nem termesztik: a termést vadon élő állományokból gyűjtik. 1

Alacsony, tüskés dillenii-bokrok egy száraz tengerparti lejtőn, háttérben pálmák.
Vadon élő dillenii a tengerparti sávban, Los Gigantes mellett, Tenerife nyugati partján. Kép: Bjoertvedt, CC BY-SA 4.0 · Wikimedia Commons

2Miben más, mint a közönséges kaktuszfüge?

A piacokon kapható kaktuszfüge szinte mindig az Opuntia ficus-indica, egy évezredek óta termesztett faj, amelynek nagyobb, édesebb termése zöldes, sárga, narancs vagy piros húsú. Tenerifén gyűjtött termések összehasonlító vizsgálata szerint a két faj összetétele egyértelműen eltér. 2

Opuntia dilleniiOpuntia ficus-indica
Terméskicsi (4–7 cm), körte alakúnagyobb, ovális
Hússötétbordó, bíborzöldes, sárga, narancs vagy piros
KémhatáspH 3,34 (savanyú)kevésbé savas
Citromsavakár 1,23 g / 100 gátlagosan 0,08 g / 100 g
Betacianin373–445 µg/gkb. 150 µg/g (piros fajták)
Termesztésgyakorlatilag nem termesztikévezredek óta termesztik

Források: 1234

A dillenii jóval savanyúbb: a tenerifei termések pH-ja 3,34 volt, és 100 grammonként akár 1,23 gramm citromsavat tartalmaztak, szemben a ficus-indica átlagos 0,08 grammjával. Nem csoda, hogy frissen a helyiek inkább az édesebb ficus-indicát eszik. 12

A legszembetűnőbb különbség a szín. A dillenii termésében grammonként 373–445 mikrogramm bíbor betacianint mértek, a piros ficus-indica-fajtákban körülbelül 150 mikrogrammot, vagyis a dilleniiben 2,5–3-szor annyit. A rokon Opuntia stricta még ennél is többet tartalmaz. 134

Betacianin-tartalom

µg/g friss tömeg

  • O. stricta (rokon faj)800
  • O. dillenii – egész termés445
  • O. dillenii – magozott gyümölcshús373
  • O. dillenii – héj349
  • O. undulata200
  • O. ficus-indica (piros fajták)150

Források: 134

3Mi van benne?

A dillenii legjellemzőbb összetevői a betalainok, és ezen belül a bíbor betacianinok, főként a betanin és az izobetanin. Ugyanez a vegyületcsoport adja a cékla színét. A betalainok erős antioxidánsok. 15

Egy 2021-es spanyol vizsgálat 60 különböző betalaint és fenolos vegyületet azonosított a termésben és a belőle készült termékekben. A legtöbb betalain a gyümölcshúsban volt, a legtöbb fenolsav, elsősorban a ritka piszcidinsav, a héjban. 5

Tenerifei termésekben 100 grammonként 29,7 milligramm C-vitamint és 117 milligramm fenolos vegyületet mértek. A dillenii termése a rost, a mangán és a króm bevitelében is számottevő lehet. 12

Betanin, izobetanin
Bíbor betacianinok, ezek adják a színt és az antioxidáns hatás jelentős részét.
Piszcidinsav
Ritka fenolsav, főként a héjban található.
Flavonoidok
Főleg izorhamnetin- és kvercetin-glikozidok.
C-vitamin
29,7 mg / 100 g a tenerifei termésekben.
Rost
A szárazanyag 9,5%-a.
Ásványi anyagok
Köztük mangán és króm.

Mennyi jut el belőle a szervezetbe?

Nem minden hatóanyag hasznosul. Az emésztést laborban szimuláló kísérletben a gyümölcshús betaninjának körülbelül 23%-a maradt felvehető formában, a flavonoidoknak 31–54%-a. A héj betaninja jobban hasznosult, nagyjából 43%-ban. 5

4Mit mondanak a kutatások?

2025-ben egy szisztematikus áttekintés 45 tanulmányt elemzett a dilleniiről. Gyulladáscsökkentő, vércukor- és vérzsírszint-javító, érvédő és szövetvédő hatásokat írtak le, alacsony toxicitás mellett. A szerzők hangsúlyozzák, hogy mindezt emberi klinikai vizsgálatoknak kell megerősíteniük. 6

Fontos: sok vizsgálat nem a levet, hanem a héjból, a magból vagy a szártagból készült kivonatot vizsgálta, gyakran a fogyasztásnál jóval nagyobb adagban. Ezt mindenhol jelezzük.

Antioxidáns hatás

  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken

Laboratóriumi mérésekben a termés kivonatai erős antioxidáns aktivitást mutattak. Egy 2025-ös szisztematikus áttekintés szerint a hatás erőssége számos tényezőtől függ. 7 Tajvani kutatók mérései szerint a mag kivonata volt a legerősebb, a héjé és a gyümölcshúsé gyengébb. 3 A gyümölcsből kivont poliszacharidok sejtkultúrában védték a májsejteket az oxidatív stressztől. 8

Vércukor

  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken

A legtöbbet idézett kísérletben Tenerifén szedett termés friss levét adták nyulaknak. A lé nem változtatta meg az éhgyomri vércukrot, de jelentősen mérsékelte a szájon át adott cukor utáni vércukor-emelkedést, az inzulinszintet pedig nem befolyásolta. Mivel intravénás cukorterhelésnél a hatás elmaradt, a kutatók úgy vélték, hogy a lé a cukor bélből való felszívódását lassíthatja. 19

A növényből kivont egyik poliszacharid cukorbeteg egereken csökkentette az éhgyomri vércukrot és a vérzsírszintet. 10 Megbízható emberi vizsgálat a lével ebben a témában sem készült.

Szív és erek

  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken

Laborkísérletben a termés kivonatai késleltették az LDL-koleszterin oxidációját, amely az érelmeszesedés egyik korai lépése. A legerősebben a mag kivonata hatott, a gyümölcshúsé és a héjé gyengébben, de mérhetően. 3

Az összefoglaló tanulmányok vérnyomás- és vérzsírszint-csökkentő hatásokat is említenek. Ezek főként állatkísérletekből és a növény más részeiből készült kivonatokból származnak. 611

Gyulladás és fájdalom

  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken

A kanári népi gyógyászatban a gyümölcsöt emésztési és légúti panaszokra használták. A termés vizes kivonata patkányokon az adaggal arányosan csökkentette a gyulladásos duzzanatot, egereken pedig a vegyi és hőingerre adott fájdalomreakciót. A kivonatot injekcióban adták, nem itatták, ezért az eredmény nem vihető át egy az egyben a lé fogyasztására. 12

Máj

  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken

Patkányokon a friss gyümölcslé mérsékelte a paracetamol okozta májkárosodást. 13 Zsírmájmodellben a dillenii héjából készült kivonat nagy adagban részben megelőzte a máj oxidatív stresszét. 14 Sejtkultúrában a gyümölcs poliszacharidjai védték a májsejteket. 8

És embereken?

  • Laborban
  • Állatokon
  • Embereken

Megbízható, kontrollcsoportos emberi vizsgálat a dillenii levével még nem készült. A 2025-ös áttekintés szerzői is ezt tartják a legfontosabb következő lépésnek. 6 Ezért írunk mindent feltételes módban: ami laborban vagy állatokon működött, az embernél nem feltétlenül hat ugyanígy.

5Miért préselt lé?

A termés tele van kemény magokkal, a héján pedig horgas szőrtüskék ülnek, amelyek a legkisebb érintésre is a bőrbe fúródnak. Érett gyümölcsről ezek nagyrészt lehullanak, de szedéskor így is óvatosnak kell lenni. 1

Préseléskor a magok és a héj kimaradnak, a vízben oldódó színanyagok, savak és vitaminok viszont a lébe kerülnek. A dillenii levét ezért ipari célra is préselik. 15

A bíbor betacianinok érzékenyek a hőre. Laborvizsgálatban a rokon Opuntia stricta színanyaga pH 5 körül volt a legstabilabb, és 4 °C-on, adalékanyag nélkül több mint egy évig megőrizte a színét. 4 Egy másik vizsgálatban a dillenii termésből főzött lekvárban már alig maradt betalain. 5 A hidegen préselt, hőkezelés nélküli lében ezért a színanyagok kevésbé sérülhetnek.

Bíbor termés egy tüskés, kékeszöld szártag szélén, hosszú sárgás tövisekkel.
Érett termés a tüskés szártagon.

6Jó tudni

Pirosas lehet tőle a vizelet?

Igen, előfordulhat. A betalainok egy része változatlanul ürül, ezért a vizelet és a széklet pirosas lehet. Ugyanez a céklától is megesik, ezt beeturiának hívják, és ártalmatlan. 15 Már Gonzalo Fernández de Oviedo is leírta 1535-ben, erről a kultúrtörténeti oldalon olvashatsz.

Ihatom, ha gyógyszert szedek?

Kísérletekben a dillenii hatott a vércukorszintre, és az áttekintések vérnyomáscsökkentő hatást is említenek. 69 Ha vércukor- vagy vérnyomáscsökkentőt szedsz, a rendszeres fogyasztás előtt kérdezd meg az orvosodat.

Terhesség, szoptatás, gyerekek?

Erre vonatkozó vizsgálatot nem ismerünk. Ilyenkor is érdemes előbb orvossal egyeztetni.

Gyógyszer?

Nem. Élelmiszer, amelynek összetevőit ígéretes kutatások vizsgálják. Betegséget nem gyógyít, és nem helyettesíti az orvosi kezelést.

7Hogyan készült ez az oldal?

A tartalmat lektorált tudományos közleményekből, szakkönyvekből és történeti forrásokból állítottuk össze, a hivatkozásokat egyenként visszakerestük. Ahol egy eredmény nem a lére, hanem a növény más részére vagy egy rokon fajra vonatkozik, azt a szövegben jelezzük. Az oldal tájékoztató jellegű, nem orvosi tanácsadás.

Források

A szövegben az apró számok erre a listára mutatnak. A hivatkozásokat egyenként visszakerestük.

  1. Böhm H (2008). “Opuntia dillenii” – An interesting and promising Cactaceae taxon. Journal of the Professional Association for Cactus Development 10:148–170. opuntiads.com↩
  2. Díaz Medina EM, Rodríguez Rodríguez EM, Díaz Romero C (2007). Chemical characterization of Opuntia dillenii and Opuntia ficus indica fruits. Food Chemistry 103(1):38–45. doi:10.1016/j.foodchem.2006.06.064↩
  3. Chang S-F, Hsieh C-L, Yen G-C (2008). The protective effect of Opuntia dillenii Haw fruit against low-density lipoprotein peroxidation and its active compounds. Food Chemistry 106(2):569–575. doi:10.1016/j.foodchem.2007.06.017↩
  4. Castellar R, Obón JM, Alacid M, Fernández-López JA (2003). Color properties and stability of betacyanins from Opuntia fruits. Journal of Agricultural and Food Chemistry 51(9):2772–2776. doi:10.1021/jf021045h↩
  5. Gómez-López I, Lobo-Rodrigo G, Portillo MP, Cano MP (2021). Characterization, stability, and bioaccessibility of betalain and phenolic compounds from Opuntia stricta var. dillenii fruits and products of their industrialization. Foods 10(7):1593. doi:10.3390/foods10071593↩
  6. Buset-Ríos N, Makran M, Santana-Farré R (2025). Opuntia dillenii as a nutraceutical and dietary resource for disease prevention and management: a systematic review. Nutrients 17(24):3915. doi:10.3390/nu17243915↩
  7. Santana-Farré R, Buset-Ríos N, Makran M (2025). Antioxidant potential of Opuntia dillenii: a systematic review of influencing factors and biological efficacy. Nutraceuticals 5(3):22. doi:10.3390/nutraceuticals5030022↩
  8. Liu R, Chu F, Yan Z, Chen H (2024). Structural characterization of three acidic polysaccharides from Opuntia dillenii Haw. fruits and their protective effect against hydrogen peroxide-induced oxidative stress in Huh-7 cells. Food Science and Human Wellness 13(4):1929–1942. doi:10.26599/FSHW.2022.9250160↩
  9. Perfumi M, Tacconi R (1996). Antihyperglycemic effect of fresh Opuntia dillenii fruit from Tenerife (Canary Islands). International Journal of Pharmacognosy 34(1):41–47. doi:10.1076/phbi.34.1.41.13186↩
  10. Zhao L-Y, Lan Q-J, Huang Z-C, Ouyang L-J, Zeng F-H (2011). Antidiabetic effect of a newly identified component of Opuntia dillenii polysaccharides. Phytomedicine 18(8–9):661–668. doi:10.1016/j.phymed.2011.01.001↩
  11. Shirazinia R, Rahimi VB, Kehkhaie AR, Sahebkar A, Rakhshandeh H, Askari VR (2019). Opuntia dillenii: a forgotten plant with promising pharmacological properties. Journal of Pharmacopuncture 22(1):16–27. doi:10.3831/KPI.2019.22.002↩
  12. Loro JF, del Río I, Pérez-Santana L (1999). Preliminary studies of analgesic and anti-inflammatory properties of Opuntia dillenii aqueous extract. Journal of Ethnopharmacology 67(2):213–218. doi:10.1016/S0378-8741(99)00027-6↩
  13. Mahmad MA, Babitha S, Tejaskumar H, Pooja T, Veerapur VP (2020). Fresh fruit juice of Opuntia dillenii Haw attenuates paracetamol induced hepatotoxicity in rats. Research Journal of Pharmacy and Technology 13(7):3317. doi:10.5958/0974-360X.2020.00588.0↩
  14. Besné-Eseverri I, Martín MÁ, Lobo G, Cano MP, Portillo MP, Trepiana J (2024). Antioxidant and anti-inflammatory effects of Opuntia extracts on a model of diet-induced steatosis. Antioxidants 13(11):1416. doi:10.3390/antiox13111416↩
  15. Watts AR, Lennard MS, Mason SL, Tucker GT, Woods HF (1993). Beeturia and the biological fate of beetroot pigments. Pharmacogenetics 3(6):302–311. doi:10.1097/00008571-199312000-00004↩

Képek